fehérje bevitel növényi alapokon Bulkshop kisokos
Témák
»»»Miért fontos a fehérjefogyasztás?
»»»Mennyit kell fogyasztani a fehérjékből?
»»»Miért vegán, növényi fehérje?
»»»Tévhitek: a növényi fehérje rosszabb minőségű?
»»»Rizs - borsó - kendermag fehérje
»»»EGY VEGÁN ERŐSEMBER VILÁGREKORDJA
»»»Növényi fehérje táblázat
Miért fontos a fehérjefogyasztás?
A fehérjék a szervezet építőkövei, elősegítik a sejtek növekedését, megújulását, fontosak a szervek és izmok felépítésénél, illetve az immunrendszer működésénél.
Minden testrészünknek szüksége van fehérjére, ezért fogyasztásuk elengedhetetlen a test és a belső szervek jó működéséhez és regenerációjához.
A fehérjetartalmú ételek kiválóan csillapítják az éhséget, eltelítenek, és a csökkentett energiabevitel mellett is elegendő energiát biztosítanak.
A fehérjék sok élettani folyamathoz elengedhetetlenek
- Testépítő anyagként biztosítják a növekedést és a fejlődést.
- Felelősek az enzimek és hormonok előállításáért.
- Lehetővé teszik a szervezet megfelelő védekezését a fertőzések és sérülések ellen.
- A sejt alakjáért is felelősek, az ide tartozó kollagén és elasztin biztosítja a bőr rugalmasságát.
- A sejten belüli szállító folyamatokat biztosítják, mint például a hemoglobin és a mioglobin az oxigén- és szén-dioxid-szállításban.
- Fontos szerepet játszanak a sav-bázis egyensúly megtartásában anionként,
- Energiát biztosítanak.
Mennyit kell fogyasztani a fehérjékből?
Szervezetünk fehérjeigényét több tényező is befolyásolja. Ez függ az életkorunktól, a fizikai aktivitásunktól, testösszetételünktől, valamint az anyagcserénket befolyásoló folyamatoktól.
Éppen ezért a gyermekek, az állapotos, szoptató kismamák, valamint a sportolók fehérjeszükséglete nagyobb, mint egy átlag felnőtt emberé.
A megnövekedett fehérjeigényt a növekedés és a fejlődés miatt nagyon fontos biztosítani.
Ugyanakkor az idősebb embereknek is emelkedett a fehérjeszükségletük, hiszen ebben az életkorban jelentősen romlik a fehérjehasznosulás mértéke.
A jelenlegi ajánlások szerint
testsúlykilogrammonként 0,8-1,0 gramm proteinre van szüksége egy felnőttnek testtömeg-kilogrammonként naponta.
A fehérjebevitelre vonatkozó ajánlások gyakran állati eredetű fehérjéken, húson, tojáson és tejen alapulnak. Fontos azonban arra is figyelni, hogy ezekkel az élelmiszerekkel nagy mennyiségű állati eredetű zsír fogyasztása is együtt jár.
Nem növényi eredetű fehérjékről
Az állati húsoknak magas a fehérjetartalma. A vörös húsok azonban a fehérje mellett túl sok telített zsírsavat is tartalmaznak, amelyek emelik a vérnyomást, emellett sok koleszterint is tartalmaznak. Ezek együttvéve erősen növelik a magas vérnyomás valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának veszélyét.
Miért vegán, növényi fehérje?
A szervezet fehérjeigényét magas fehérjetartalmú növényi táplálékok fogyasztásával is megfelelő módon ki lehet elégíteni.
Az állati fehérjék általában rosszabb hatékonysággal épülnek be, mint a növényi fehérjék, mivel a növényekben a fehérje mellett ott van az összes fitonutriens, ami a hatékony emésztéshez szükséges.
Aminosavakról:
Teljes értékű és nem teljes értékű fehérje: azokat az aminosavakat, melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, esszenciális aminosavaknak nevezzük. Ezeket kívülről kell bevinnünk táplálék útján. 9 ilyen esszenciális aminosav létezik: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin. Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, ezekből építi fel a saját fehérjéit.
Nem az elfogyasztott fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért jobb, mint a növényi fehérje, mert közelebb van szerkezetében az emberihez.
Tévhitek: a növényi fehérje rosszabb minőségű?
A másik elterjedt tévhit, hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért a növényi fehérje rosszabb minőségű.
Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosav létezik, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért csak kívülről lehet őket a szervezetbe vinni.
Minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak.
Igaz, az állati fehérjék mind a kilenc aminosavat tartalmazzák, a növények pedig általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljes értékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik.
Ha megfelelő ételeket párba állítjuk, akkor máris javíthatunk a növényi fehérjék aminosav összetételén. Ezt fehérje komplettálásnak nevezik. A gabonaféléket például a hüvelyesekkel fogyaszthatjuk.
- barna rizs + bab
- lencse + szója
- barna rizs + borsó + gomba
- hajdina + bab + zöldség
- zabpehely + szójatej
Nem szükséges azonban minden étkezés alkalmával teljes értékű fehérjét fogyasztani, de még naponta sem.
A szervezet ugyanis képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is.
Rizsfehérje
A rizsfehérje ideális a szóját kerülők számára is, mivel nem okoz gyomorpanaszokat, könnyen megemészthető és a szervezet is hatékonyabban tudja hasznosítani, mint a szóját. A rizsfehérjének van az egyik legteljesebb aminosav profilja, ezért izomépítéshez, regenerációhoz az egyik legjobb választás sportolók számára.
Borsófehérje
A zöldborsóból kinyert fehérje remekül kiegészíti a rizsfehérje aminosav profilját. Nem okoz gyomor- és bélrendszeri panaszokat, így biológiailag is jól hasznosuló tápanyagforrás. Valamennyi esszenciális aminosav fellelhető benne.
Kendermag fehérje
A kendermagban található fehérjék 65%-a biológiailag aktív fehérje, úgynevezett edesztin. Az edesztin képes növelni az antitestek termelődését a szervezetben. Könnyen emészthető, gyorsan felszívódik és mind a 21 aminosav megtalálható benne, köztük a szervezet számára nélkülözhetetlen 8 esszenciális aminosav. A kendermag nem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (THC, a marihuána és a hasis hatóanyaga).
A barna rizs fehérje, borsó fehérje és kendermag fehérje együtt tökéletes növényi keveréket alkot, ráadásul még finom is csokis ízesítésben és banános ízesítésben kapható.
VEGÁN FEHÉRJE MIX,1KG, CSOKIS
VEGÁN FEHÉRJE MIX,1KG, banános
EGY VEGÁN ERŐSEMBER VILÁGREKORDJA
Patrik Baboumian „marha” nagy ember, de a szó legjobb értelemében. Felvilágosító kampányt folytat, miszerint az erőhöz nem kell húst enni.
Az iráni származású, pszichológus diplomával rendelkező 2013-ban 34 éves sportember óriási ordítással majd a „VEGAN POWER” szavakkal adott hangot elégedettségének, hogy minden eddiginél hatalmasabb súlyt emelt fel. Baboumian, aki számos emelő-szám világrekordere (farönk, söröshordó, stb.), ezúttal egy 555,2 kg-os súlyt vitt a vállán, tíz méteren át a rendezvény színpadán, beállítva ezzel az új Guinness világrekordot. (A felemelt súly akkora, mintha egy jól megtermett lovat dobna valaki a vállára.)
A kissé kifulladt Baboumian szerint elég nagy ostobaság és fájdalmas is ilyen dolgokra vetemedni, de nemes célért vállalta. Teljesítményével az emberekben élő sztereotípiákat szeretné leépíteni. Saját példáját állítja a világ elé, és azt mondja, hogy az igazán kemény férfiaknak nem kell húst enniük ahhoz, hogy megőrizzék, vagy egyenesen növeljék erejüket.
Baboumian, aki régóta állatbarát, 2005-ben lett vegetáriánus. „Egy nap az jutott eszembe, hogy ha látsz egy törött lábú madarat, akkor úgy érzed, tenned kell valamit. Ugyanakkor bemész egy étterembe, és csirkét rendelsz. Ennek így semmi értelme.” – mondta az eseményen, egy „Vegán rossz fiú” feliratú pólóban, olyan izomzattal, ami mellett az X-men Hugh Jackmanje is elbújhatna. 2011-ben, miután elnyerte a Németország legerősebb embere címet, tisztán etikai, állatvédelmi okokból vegán lett. „Rájöttem, hogy ha a lényeg az együttérzés, akkor nem elég nem megenni az állatokat, hanem az egész állatokra épülő ipart bojkottálni kell, mert egy együtt érző lény ezt nem támogathatja. Vagyis meg kell tenni a következő lépést, és vegánná kell válni.” Nem tudta, hogy az átállás milyen hatással lesz a teljesítményére, ennek ellenére bevállalta. A várt negatív hatásokkal szemben csökkent a testtömeg indexe és még erősebb lett. Fő fehérjeforrásává a szójatej, a szója-fehérje por, a tofu, a magvak és a hüvelyesek váltak. A szénhidrátot rizsből, burgonyából, zabból, sok gyümölcsből és zöldségből nyeri. A kalóriákat folyékony formában shake-kel és smoothie-val viszi be, mert a mindenevő testépítőkhöz hasonlóan nem tudna annyi szilárd táplálékot elfogyasztani, ami ehhez az erőkifejtéshez kell. A sportember emberfeletti teljesítményét és hatalmas izmait látva senkiben sem merülhet fel, hogy a jól felépített vegán táplálkozás bármiféle fehérje vagy vitaminhiányhoz vezet.
Az összes vegán, növényi fehérjeforrás a bulkshop.hu webáruházban
100g termékben mennyi fehérje található
A névre kattintva megnyílik a termékoldal.
AZ ÖSSZES FEHÉRJETARTALMÚ TERMÉK, KEZDVE A LEGNAGYOBB FEHÉRJETARTALMÚAKKAL:
