Sárga színét a bőrt szépítő béta-karotin- és B-6 vitamin tartalmának köszönheti. Tartalmaz továbbá B1-, B2-, B3-, C-, E-, és K-vitaminokat is. Említésre méltó a vas-, réz-, cink-, mangán-, valamint kálium-, kálcium-, magnézium-, foszfor- és kéntartalma.
A kukoricaliszt nagy népszerűségre tett szert a gluténmentesen étkezők táborában és a lisztérzékenyek körében.
Sokoldalúan felhasználható, például kenyérsütéshez, levesek, főzelékek sűrítéséhez, édes süteményekhez, puliszkának, tortilla készítéshez. Ha panírozáskor búzaliszt helyett kukoricalisztet használunk, a megsült panír színe szép sárga lesz.
A kukorica mexikói eredete ma már igazolást nyert. Mexikóból és Peruból terjedt el Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és Észak-Amerikában, aztán - Kolumbusz közvetítésével - megjelent az európai kontinensen is. Mára az egész világon az alapvető élelmiszerek egyikeként ismerik.
A kukoricával kapcsolatban érdekességként megemlíthető, hogy termesztése csak az ember beavatkozása révén történhet, mivel a kukoricaszemek önmaguktól nem tudnak a földre leperegni.

100 gramm kukoricaliszt tápértéke:

Receptek kukoricaliszttel

Recept: zöldséges lepény kukoricaliszttel

Hozzávalók:

- 8 evőkanál kukoricaliszt
- kb. 60 dkg vegyes zöldség (cukkini, burgonya, sárgarépa)
- 3 tojás
- 3 gerezd áttört fokhagyma
- só
- bors
- napraforgó étolaj a sütéshez

Elkészítés
A cukkini kivételével hámozzuk meg a zöldségeket és reszeljük apróra őket. Sózzuk, borsozzuk és keverjük össze a fokhagymával, a tojásokkal és a kukoricaliszttel. Egy serpenyőben kevés felforrósított olajon, egy kanállal elsimítva, süssünk lepényeket belőle. A lepények mindkét oldalát süssük aranyszínűre. Frissen, melegen a legfinomabb.